Elég sok emberrel előfordult már, hogy többek között azért is olvasott el egy könyvet, mert a
közvélemény imádta, és folyamatosan dicséri, aztán pedig jön a csalódás. Nos, sajnos velem is ez történt a Rubinvörös esetében. Nem állítom, hogy nem tetszett, sőt érdekes volt, de valamit hiányoltam. Nem éreztem, hogy nekem mindenképp tudnom kell a végét, nem igazán értettem meg a történetet, és olyan volt, mintha nem történne semmi, közben pedig minden.
A történet során megismerkedhetünk Gwendolynnal, akinek családja koránt sem hagyományos. Ugyanis néhányan tudnak utazni az időben.. Ehhez hozzá jön, hogy nem is neki kéne örökölni ezt a képességet, ám egy napon csak úgy a 19-20. század fordulóján találja magát. Na most akkor mi is van? Hát ezt én sem tudom igazán...
Olvastam olyat, hogy mintha a könyv egy nagyon hosszú prológus lenne, és ezzel teljesen egyet kell hogy értsek. Nem forrott ki a történet, végig hiányzott valami plusz, nem találtam meg a katarzist. Ehhez hozzáadjuk, hogy egy kicsit fura is volt az egész, és néha nem értettem mi történt, és máris nem olvasnám el.
De! Ott volt egy mellékszál ami aztán nem is olyan mellék, amelyben Paul és Lucy történetét olvashatjuk, és ez az ami igazán érdekel a továbbiakban. Mit miért tettek? És egyáltalán mi történt?
Azt kell mondjam, nem nagyon tudok beszélni a szereplőkről. Alig maradt meg belőlük valami azt hozzáadhatom a negatívumokhoz, de az is hozzájárul, hogy már tavaly augusztusban olvastam. Gwendolynnal nem volt semmi bajom, érthetően reagált a történtekre, de nem hisztizett túl sokat, ami sajnos egyre inkább értékelendő.
Charlotte-ot viszont kifejezettem utáltam. Nagyon-nagyon idegesítő volt. Mert értem, nem ő lett végül a Rubin, de azért érettebben is kezelhette volna a dolgot...
Továbbá megtörtént az, hogy nem szerettem bele a főszereplő srácba. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen megtörténik, de mégis így alakult. Sebaj. Azt hiszem akad Gideonra elég jelentkező így is.
Senkit nem akartam elrettenteni a könyv elolvasásától, de személy szerint még mindig nem értem, mit imádnak rajta olyan nagyon. Egy próbát mindenképp megér, én pedig adok a többi résznek esélyt!
Szerző: Kerstin Gier
Cím: Rubinvörös (Rubinrot)
Oldalak száma: 336
Megjelenés: 2010 (2009)
Kiadó: Könyvmolyképző
Borító: Tetszik :)
Kedvenc karakter: -
Legkevésbé kedvelt karakter: Charlotte
Ami tetszett: Az alaptörténet
Ami nem tetszett: A katarzis hiánya
Kedvenc idézet: -
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése